Charles Bruce

Charles Edward Rhodes Bruce (C.E.R. Bruce), MA., DSc., FIEE., FInstP., (1902. Glasgow közelében – 1979. december 30.) skót asztrofizikus és író.
 

Bruce matematikát és természetfilozófiát tanult az Edinburghi Egyetemen, melyet kiváló eredménnyel végzett el.

1924-ben csatlakozott az Electrical Research Association nevű társasághoz, amely ma ERA Technology Ltd. néven működik az angliai Leatherhead-ben. Nagyfeszültségű olaj-kapcsolók működését tanulmányozta. Érdeklődése az elektromos ívkisülésekhez vezette a villámlás tanulmányozásához. Megállapította, hogy azok a számítási eredmények, melyeket a villámlás tanulmányozása során felállított első törvényszerűségek alkalmazása során kapott, hasonlóak az asztrofizikai megfigyelések adataihoz. Ez vezette ahhoz a felismeréshez, hogy a legtöbb asztrofizikai jelenség megmagyarázható kozmikus nagyságrendű elektromos kisülések eredményeként. Mindez egyedül Bruce ötlete volt, amelyet úgy ötven átütő erejű publikációban fejtett ki, jelentősen felbátorítva két elismert asztrofizikust: Sydney Chapman-t Oxfordban és F.J.M. Stratton-t Cambridge-ben.

1952-ben az elektromos kisülések tanulmányozása során végzett munkájáért utólag az Edinburgh-i Egyetemen doktori címet kapott, ezenkívül megkapta írói képességei elismeréseképpen a Frankin Intézet Ezüst Toll díját is.

Elektromos kisülés elmélet

Majdnem 70 évvel ezelőtt Dr. C. E. R. Bruce új hipotézist dolgozott ki a Nap működésével kapcsolatban. Erősáramú kutatóként Bruce az állította, hogy a Nap kisülési jelenség:

"Nem véletlen, hogy a Fotoszféra megjelenése, a hőmérséklete és spektruma olyan, mint az ívkisülésé. Ív karakterisztikája van, mert a Fotoszféra ívkisülés vagy nagyszámú paralel ív. Ezek az ívkisülések az űrben gyorsan semlegesítik a környezetükben feltöltődött töltést és kialszanak. Ezek nem állandó kisülések, hanem inkább tünékeny szikráknak tekinthetők. Így az ívek folyamatosan kialakulnak és eltűnnek. Ez a jövés és menés sajátja a Nap felszínén megfigyelhető granuláknak. (Az asztrofizika és a kozmológia új megközelítése - C. E. R. Bruce)

"A csillagok felszínét úgy képzelhetjük el, mint azokat a villámló kisüléseket, amelyeket a Föld légkörében figyelhetünk meg"

Charles Bruce késői monográfiái a csillagászati jelenségekről "Az asztrofizika és a kozmológia új megközelítése " címen jelentek meg 1944-ben magánkiadásban, némelyik ismerős lehet az olvasónak is. Itt fejtette ki, hogy a csillagok felszínén látható jelenségek megmagyarázhatók, sokkal nagyobb méretekben, a Föld atmoszférájában megfigyelhető villámok analógiájával. Az analógia értelmében, ami a csillagok felszínén történik az elektromos jelenség. Bruce meg tudott magyarázni számos furcsaságot, amely zavarba ejtette a csillagászokat - nagyon fényes csillagokat, amelyek ráadásul változtatják is a fényességüket egy év, hónap néha órák alatt. A hagyományosan gondolkodó csillagászok küzdenek egy bonyolult csillag-modellel, amely felfújja magát, mint egy ballon és összenyomja magát újra. Mindehhez szükséges, hogy a csillag felszíne nagy távolságra táguljon, gyakran rövid idő alatt. Bruce a csillag légkörében kozmikus villámlás terjedéseként látta a csillag változásának folyamatát. Brucé volt a legegyszerűbb válasz, nem kellett az egész csillag belsejét megváltoztatni a ciklus alatt, amit látunk az atmoszférikus jelenség.

A kozmikus méretű elektromos kisülések létezéséről szóló elméletet kiterjesztve Bruce megállapította, hogy a nóva kitörések, amelyek a közhiedelem szerint felrobbanó csillagok, szintén megmagyarázhatók a kozmikus atmoszférikus modell segítségével. Hagyományos módon szemlélve a nóva kitörés a csillag halálát jelenti. Bruce szerint, habár a kisülés nagy erejű, nincs végzetes következménye. Bruce elméleteit, melyek egybevágnak a megfigyelésekkel, egyáltalán nem vették figyelembe a csillagászok, mert rossz kifejezést vezetett be: az elektromosságot. Az elektromosságnak nincs helye a Kozmosz birodalmában, főleg azért, mert Sir Isaac Newton - a jeles honfitárs, meggyőzte a tudósokat, hogy a gravitációs erő egyedül határozza meg a kozmikus mozgásokat. A mai napig csak a gravitációt használjuk a Kozmosz leírására. Bruce csillagászati írásait gyakorlatilag nem vették komolyan életében, ami nagy kár, mert ezek képezik csillagászat alapját a következő fél évszázadban azok számára, akik elég éberek ahhoz, hogy észrevegyék az elemzés érdemeit.

Bruce elektromos folyamatokat látott a Kozmoszban, valamit, ami a csillag felett történik, nem pedig olyat, amin a csillag maga alapul: véleményem szerint nem volt oka megkérdőjelezni azt a nézetet, hogy a csillag egy hidrogén bombával egyenértékű, jóllehet az ő idejében még hidrogén bomba nem  létezett. Mindazonáltal, 1944-ben azt tartották, hogy valamilyen nukleáris folyamat a forrása a csillag mélyén felszabaduló energiának. Valamilyen hosszan tartó folyamat szükséges a Napban, mert egy rövid életű Nap nem felel meg a geológiai kívánalmaknak. A Napnak száz, ha nem ezer millió évig állandó energiát kell sugároznia ahhoz, hogy a Föld lassú metamorfózissal elnyerje a jelenlegi formáját. A biológiai evolúció hasonlóan hosszú időt igényel ahhoz, hogy élő dolgoknak esélye legyen a kialakulni a kémiai összetevőkből, a tengeri iszapból felemelkedjenek az amőbák, differenciálódva a halak, néhányan repüljenek, mint a madarak, mások kimásszanak a szárazföldre és ragadozókká alakuljanak, végül megjelenjen az ember. Így a geológusok és a biológusok is azt mondták a csillagászoknak, hogy a Nap nagyon öreg. Az öreg pont megfelelő volt, mert a gravitáció nagyon gyenge, hosszú idő kell a folyamatokhoz. Látszólag minden passzolt. A Napnak nagyon öregnek és a sugárzásának állandónak kellett lennie. A Napra nem úgy tekintettek, mint kimerülő forrásra, mint a Északi tengeri olajra, amely ma még van, holnapra elfogy. A napnak rendületlenül ki kell tartania "örökké".


Valamilyen oknál fogva Bruce nem kérdőjelezte meg azt a vélekedést, hogy a csillagoknak termonukleáris energiaforrása van. Elfogadta a jelenlegi nézetet, hogy a csillagok energiát termelnek. Ösztönösen megérezte, hogy elektromos folyamatok mennek végbe sok csillag felszíne felett. Bruce a csillagászat megfigyelési részével foglalkozott: szerinte csak fantáziálni tudunk a belső folyamatokról, mert egyikünk sem látta, mi történik a csillagok belsejében. Amit megfigyelhetünk, az a sugárzás amit a csillag felszíne kibocsát az atmoszféra közvetítésével.


Bruce pontosan leírta mi történik a jelenséggel kapcsolatban. Ez biztosan a jó tudomány ismérve - először megfigyel, utána megmagyaráz. Napjainkban úgy érzem sok csillagász átsiklik az aktuális megfigyelések részletein, előre feldolgozott eredményekből és előre megállapított elméletekből (amelyeknek igazaknak kell lennie) dolgozik. Úgy beszél az eredményekről, mintha valódi dogokat vizsgált volna. Én még mindig a közvetlen megfigyelés elsődlegességében hiszek, így valamiféle dinoszaurusz vagyok sok kollégám szemében. Bruce munkája egyáltalán nem keltett figyelmet azzal, hogy megjósolta a kvazárok létezését, amelyek meghatározók voltak az 1960-as, 1970-es évek csillagászatában. Nagyon szépen leírta, hogy a jelenség velejárója a galaxis méretű elektromos kisülésnek, amelyek létrehozzák a kvazárokat. Amikor űrhajókat építettek és lőttek fel, mindent megfigyeltek, amit Bruce mondott, mégsem keltette fel senkinek a figyelmét. A legszomorúbb az, hogy haláláig semmilyen elismerésben sem részesült kiváló csillagászati írásaiért. Csatlakozott a többi hasonló sorsú látnokhoz.

Jelen írás a következő cikk feldolgozásával készült: Electric Stars in a Gravity-Less Electrified Cosmos, by Earl Milton, appearing in SIS Reviev Vol 5. No. 1 (1980/81), amely a 1980. áprilisában Dr Milton-al készült a Society on "Aspects of Catastrophism" találkozón. Az eredeti szöveg Birgit Liesching és Christoph Marx munkája.

Külön köszönet Eric Crew segítségéért.
 

C.E.R. Bruce Publikációi:

Charles Bruce (1902 - 1979) Online articles & Letters by Charles Bruce
A New Approach in Astrophysics and Cosmogony (1944)
Solar prominences (1946)
The emission spectra of novae (1949)
Cosmic Thunderstorms (1959)
Temperatures reached in Electrical Discharges in the Solar Atmosphere (1960)
Stellar temperatures (1962)
The Extension of Atmospheric to Space Electricity (1963)
Magnetic fields in solar flares (1966)
The magnetic fields of sunspots (1966)
Successful Predictions of the Electrical Discharge Theory of Cosmic Atmospheric Phenomena and Universal Evolution (1968)
The role of electrical discharges in astrophysical phenomena (1975)

Egyéb megjegyzések:

Retirement notice (1967)
Obituary (1979)
Charles Bruce Bibliography

[1] From Wikipedia, the free encyclopedia