Fekete szív
Stephen Smith 2019. április 10. picture of the day
Lyukak a térben és időben?
„Emlékeznünk kell arra, hogy létezett valaha a természetfilozófia. Sajnos úgy tűnik, ma már nem létezik. Átnevezték tudománynak, de félő, hogy napjaink tudománya elveszítette a természetfilozófia lényegének nagy részét. ” - Hannes Alfvén
A fősodratú csillagászok úgy vélik, hogy a gamma-sugárzást, a röntgen sugárzást és a rádióhullámokat az űrben a gravitációs gyorsulás okozza. Azt feltételezik, hogy a poros hidrogén gázfelhők több millió Kelvin hőmérsékletet érnek el és ilyenkor a gáz és a por fényes ragyogást és sugárzást bocsát ki. Ebből kiindulva a legerősebb sugárforrások azok, ahol a legmagasabb a gravitációs erő.
A Cygnus A az egyik első rádióforrás, melynek a magjából ellentétes irányba kilövellő "jeteket és lebenyeket (jets and lobes)" fedeztek fel. A csillagászok úgy gondolják, hogy a kidobódott anyag a központi fekete lyukba eső és széttöredező anyagból származik. Ez a szubatomi „törmelék” konszenzusos körökben "nem tisztázott" módon lökődik ki a galaktikus magból. Úgy tartják, hogy forgó mágneses mezők veszik körbe a fekete lyukakat, de az elmélet nem tesztelhető.
A mainstream asztrofizikusok által tapasztalt sok nehézség közül az egyik az, hogy a mágneses mezők hogyan képesek a kibocsátott részecskéket összehangolni és összetömöríteni egy nagy fokú koherenciát mutató vékony nyalábba - a jet-be. Néhány galaxisból származó rádió jet-ek több mint egymillió fényévre jutnak el, mielőtt „szétszóródnának” a galaktikus forrásaiknál is nagyobb, hatalmas, rádió sugárzást kibocsátó felhőkben.
A közelmúltban a csillagászati közösség bejelentette az első fekete lyukról készült képet. A bonni Max-Planck-Institut für Radioastronomie (MPIfR) és a francia Institut de Radioastronomie Millimétrique (IRAM) kutatói a The Event Horizon Telescope (EHT) - (Esemény Horizont Teleszkóp) segítségével rögzítették azt, amit a fekete lyuk képének gondolnak. Mi az első látható bizonyíték?
A sajtóközleményben ezt olvashatjuk: „... gyűrűszerű, sötét központi részű – a fekete lyuk árnyéka – struktúrát fedtek fel, amely több független EHT-észlelés során is jelen volt..." (forrás origo.hu) - így a tudósok magabiztosak abban, hogy valóban a fekete lyuk árnyékáról alkottak képet. (Lásd első kép.)
Egy fontos tényező kimaradt a megfigyelésekből, hogy a sajtóközleményben említett mágneses mezők elektromágnesesek, és nem egyszerűen mágnesesek. A mágneses mező létrehozásának egyetlen módja a mozgó elektromos töltés vagy elektromosság. Ahogy már írtuk a thunderbolts.info előző Pictures of the Day cikkeiben, a gravitációs mezőkben nem jönnek létre rádióhullámot sugárzó égi objektumok, függetlenül attól, hogy milyen erős. A laboratóriumi kísérletekben a legkönnyebben töltött részecskék elektromos térben történő felgyorsításával hozhatunk létre ilyen sugárzást. A gravitáció helyett az u.n. „plazmoidnak” nevezett elektromágneses jelenség felelős az űrben a jet-ekért, lebenyekért és egyéb objektumokért.
Ami a fekete lyukakat illeti, nincs olyan kísérlet, amely bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anyag képes „közel végtelen sűrűségűre” összeomlani. A Bennet pinch (z-pinch) a plazma állapotú anyagokban plazmidot képez. Amikor a galaktikus áramkörökben található kettős rétegek belsejében lévő elektromos áram túlságosan magas, akkor hirtelen „rövidzárlat” keletkezik, amely energiát von el a környező térből. Ez az energia több száz köbfényévből koncentrálódhat, majd egy hatalmas kozmikus villámcsapás közben kisül, miközben röntgensugárzást vagy ultraibolya flert hoz létre.
A fekete lyuk helyett az M87 szívében lévő plazmoid gyorsítja a töltött részecskéket. Ahogy az elektronokat spirális mozgásra kényszeríti az erős mágneses mező, röntgen~ és rádiósugárzást bocsátanak ki. Magától a gondolattól is elzárkóznak a "fősodratú" csillagászok, hogy a Világegyetemen keresztül elektromos energia áramlik, mivel annak hatása és tulajdonságai nem láthatók. Igaz, hogy néhány asztrofizikus beszél mágnesességről és néhányan még a galaktikus jet-ekben folyó elektromos áramokat is elfogadják, de nem egy széles körben elfogadott nézet.
Régi mondás a "látni és hinni". Ugyanakkor nem meglepő, hogy a „hinni és látni” sokkal találóbb lehet. Ha nincs belső tapasztalat, mint például egy elmélet, a külső valóság láthatatlan marad. Ilyenek a kozmikus elektromos mezők és az elektromos töltés áramlása az Univerzumon keresztül.
Stephen Smith
Hat tip to William Thompson
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni