Halton Arp
Halton Christian "Chip" Arp (1927. március 21 – 2013. december 28.) amerikai csillagász, akit jelentős felfedezései ellenére Galileihez hasonlóan meghurcoltak.
Arp 1927-ben született New York-ban, Greenwich Village-ben (Manhattan déli részén), August és Anita Arp egyetlen gyermekeként. Művész édesapja révén gyermekkorát különféle művészközösségekben töltötte, csak ötödikes korától járatták általános iskolába. A U. S. Naval Academy középiskolájában tanult Massachusetts-ben. Egy év után átjelentkezett a Harvard Egyetemre, ahol 1949-ben diplomázott (cum laude). Az egyetemen az Egyesült Államok egyik legjobb vívója lett, később, 1965-ben megrendezett párizsi XVI. vívó-világbajnokságon is versenyzett. Előadásai során gyakran vett fel jellegzetes vívó pozíciókat, és Dr. Barry Madore szerint néha úgy mozgott előre-hátra a pulpituson, mintha kardpárbajt vívna.
Arp 1953-ban szerezte meg doktorátusát a Caltech Egyetemen (szintén cum laude), ahol Edwin Hubble M31-es nóva kutatásait vezette az egyetem 200 colos távcsöve segítségével. 1953-tól a Washingtoni Carnegie Institution Tudományegyetem ösztöndíjas kutatójaként a Wilson-hegyi és a Palomar-hegyi Obszervatóriumban végzett megfigyeléseket.
1955-től posztdoktori asszisztens az Indiana Egyetem és a Carnegie Tudományos Intézetben, majd 1957-től a Wilson-hegyi és a Palomar Obszervatóriumban munkatársa. Itt dolgozta ki a jól ismert katalógusát a szokatlan galaxisokról, melyet Különleges galaxisok atlasza (Atlas of Peculiar Galaxies) címen adott ki és szokatlan, irreguláris galaxisok szerepelnek benne.
1983-ban csatlakozik a Max Planck Társaság Asztofizikai Intézeténéhez Németországban. München-ben halt meg 2013-ban.
Háromszor nősült, túlélte harmadik feleségét, Marie-Helene Arp-ot, aki Münchenben volt csillagász. Négy lánya született: Kristana, Alissa, Andrice és Delina. Öt unokája volt 2013-ban.
Visszaemlékezése szerint az áttörés 1966-ban egy esős éjszakán következett be Palomar hegyen, amikor elhatározta, hogy utánanéz egy munkatársa megjegyzésének, miszerint sok esetben az általa fényképezett különleges formájú galaxisok közelében egy rádióforrás is található az égen. A fotólemezeket a Palomar könyvtárában átvizsgálva rájött, hogy a rádióforrások közül sok kvazár, melyek esetleg a közeli galaxisokból dobódhattak ki. Ezt az ötletet először Victor Ambarcumjan örmény csillagász vetette fel egy évtizeddel korábban. Egy évvel később azt írta egy cikkében, hogy bár vonakodva, de arra a következtetésre kellett jutnia, hogy néhány extragalaktikus objektum esetében a vöröseltolódás nem a távolodás következménye.
A felismerés után már módszeresen kezdte el átvizsgálni az égbolt, további bizonyítékok után kutatva, hogy a vöröseltolódás nem egyértelmű indikátora a távolságnak, tudva, hogy ezzel alapjaiban rengeti meg modern csillagászatot. Rövidesen szakértőjévé vált annak, hogy miként találjon kvazárokat gyanús helyeken, például egy galaxis spirálkarja által elrejtve vagy egy gázív (plazmaív) végén.
A legjelentősebb felfedezés a Markarian 205 nevű kvazárszerű objektum, melynek a vöröseltolódásból számolt távolsága milliárd fényévnél magasabb, de egy 70 millió fényév távolságú galaxis, az NGC 4319 előtt található.
1972-ben a kérdés kiéleződésekor az American Association for Advancement of Science vitát szervezett Arp és a fiatal fizikus John N. Bachall (Institute for Advanced Study) részvételével a vöröseltolódásról. Timothy Ferris öt évvel később a magyarul is megjelent "A vörös határ" (The Red Limit, 1977) c. könyvében így emlékezik meg az eseményről: "Amikor a vitának vége lett, nehéz lett volna kivonni magunkat Arp jóhiszeműségének és misztikus galaxisai iránti szeretetének hatása alól, de ugyanennyire nehéz volt azt érezni, hogy álláspontja megállta a helyét a vitában."
Arp felfedezte, miközben képeket készített a nagy távcsövekkel, hogy sok páros kvazár, amelyeknek extrém magas z értékekkel rendelkeztek (és ezért az gondolták, hogy nagyon gyorsan távolodnak és ezért nagyon távol is vannak tőlünk) fizikai kapcsolatban álltak alacsony z értékű és ezért közelinek gondolt galaxisokkal. Arp fotókat készített olyan magas z értékű kvazárokról, ahol a két hasonló z értékű kvazár szimmetrikusan helyezkedett el az, Arp javaslata szerint a "szülő", alacsony z értékű galaxis két oldalán.
Arp megfigyeléseivel bebizonyította, az a feltételezés, hogy a magas vörös eltolódású objektumok nagyon messze vannak, amelyen az "Ősrobbanás" elmélet, és a teljes "elfogadott csillagászat" alapul - alapjaiban újraértelmezésre szorul!
Dennis Overbye Dr. Halton Arp számára írt gyászbeszédében megemlékezett az "ön-száműzött" tudóst körülvevő vitákról:
"Dr. Arp olyan radikálisan eltérő vöröseltolódású galaxisokat talált, amelyek gáz szálakkal, hidakkal kapcsolódnak egymáshoz, miközben az elfogadott elméletek szerint igen jelentős távolságra kellene lenniük egymástól. Ezek alapján, ahogy Arp mondta, a vöröseltolódás nem mindig jelzi a távolságot, hanem valamilyen ismeretlen fizikai jelenség okozza."
"A legmagasabb vöröseltolódás kvazárokhoz köthető - briliáns, pontszerű objektumokhoz amelyek az Univerzum szélén helyezkednek el. Dr. Arp mindezek ellenére talált olyan kvazárokat, amelyek gyanúsan közel helyezkedtek el közeli spirálgalaxisokhoz. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kvazárok egyáltalán nincsenek messze és a közli galaxisokból dobódtak ki."
"Ha igaza volt, akkor az egész ősrobbanásból következő kozmikus evolúciós képet - ahogy az Univerzum 14 milliárd éve egy robbanásból kiindulva, lassan csillagokká és galaxisokká kondenzálva alakul ki - kidobhatjuk az ablakon".
James Sorensen-től a 2013-as Albuquerque-i EU Konferencián a következő megállapítást hallhattuk:
"Mit is jelent Arp felfedezése?
- A vöröseltolódás nem a távolságnak, hanem az anyag korának indikátora
- A kvazárok nem szuper tömegű és hatalmas energiájú objektumok
- Nem ismerjük az Univerzum korát
- Nem ismerjük a legtöbb csillagászati objektum távolságát
- Nem látunk el olyan messzire, ahogy gondoljuk
- A Világegyetem szinte biztosan nem tágul
- Nem volt Ősrobbanás
- A kvazárok fiatal galaxisok
- Új kvazárok/galaxisok folyamatosan képződnek
- Az elektron, proton, stb. tömege változik az idővel
- Nincs szükség általános relativitás elméletre
- A Hubble állandó a Tejút korát jelzi"
Refrernciák:
http://www.haltonarp.com
http://http://en.wikipedia.org/wiki/Halton_Arp
www.thunderbolts.info/tpod/2005/arch05/051102arp-galileo.htm
http://arpgalaxy.com/
http://ned.ipac.caltech.edu/level5/Arp/Arp_contents.html
http://www.nytimes.com/2014/01/07/science/space/halton-c-arp-astronomer-who-challenged-big-bang-theory-dies-at-86.html?_r=0
http://www.csillagaszat.hu/asztroblog/20140109-halton-arp.html
http://www.youtube.com/watch?v=UlFVUozGWyU