Willard Harrison Bennett
Willard Harrison Bennett (1903. június 13. Findlay, Ohio – 1987. szeptember 28.) amerikai tudós, feltaláló. Kutatásokat végzett a plazma fizika, asztrofizika, geofizika, felületfizika és fizikai kémia területén. A Bennett pinch-et róla nevezték el.
Életrajz:
Nemzetközileg elismert fizikus, Dr. Willard Harrison Benett 1903. június 13-án született az Ohio állambeli Findlay-ben. Norwalkban járt általános iskolába, első korai kísérleteit tanáraitól kölcsönkapott tankönyvekből végezte. Később édesapja kapott egy meteoritet, amely a környéken esett le. Willard helyesen elemezte a meteorit tartalmát középiskolás évei alatt. Norwalk-ban érettségizett 1921-ben ahol tanára, James E. Cole, úgy nyilatkozott róla, mint "a legzseniálisabb tanuló, aki valaha végzett a Norwalk Gimnáziumban."
1920 és 1922 között a Carnegie Technológiai Intézetbe (Carnegie Institute of Technology) és az Ohio-i Egyetemre (Ohio State University) járt, 1924-ben jó eredménnyel vizsgázott. A Wisconsin-i Egyetemen (University of Wisconsin) diplomázott fizikai kémiából 1926-ban, és a Michigan-i Egyetemen (University of Michigan) doktorált fizikából 1928-ban. Nemzeti Kutatási ösztöndíjat kapott, fizikát tanult 1928,-30-ban a Kaliforniai Technológiai Intézetben (Caltech). 1930-ban csatlakozott a fizika tanszékhez Ohio államban. Ekkor dolgozta ki "pinch hatás" elméletét.
A második világháború elején Bennett aktív katonai szolgálatot vállalt. A Csendes-óceán délnyugati részén kutatási és rádiós hírszerzési feladatokat kapott, alezredesként szerelt le.
A háború után az USA Nemzeti Szabványügyi Hivatalában (National Bureau of Standards - NBS) mint a Fizikai Elektronikai Szekció vezetője, az Arkansas-i Egyetemen (University of Arkansas), és az Egyesült Államok Tengeri Kutató Laboratóriumában (United States Naval Research Laboratory) dolgozott. Kutatási vezető volt az Electronics Research Corporation-nél.
Burlington-ban 1961-től 1976-ig fizika professzor az Észak Karolinai Egyetemen (North Carolina State University), 1976-tól nyugalmazott professzorként űzte kutatásait 84 éves korában bekövetkezett haláláig. Hatvan hét szabadalmat jegyzett élete során.
1987. szeptember 28-án halt meg Észak Karolinában, Raleigh-ben. Az Arlington Nemzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Dr. Benett 1991 májusában posztumusz bekerült a Nemzeti Feltalálók Dicsőség Csarnokába Akron-ban, Ohio államban.
Benett másoktól eltérően nem használta az akkoriban általánosan elterjedt nehéz mágneseket a tömeg spektrométe tervezésekor, amelyekkel az atomok tömegét meg lehetett mérni gázokban. Az eszköz alacsony súlya és kis mérete ideális volt a korai USA és Szovjet műholdak számára az űrben előforduló kémiai komponensek meghatározásához. A műszer első útja az űrbe 1958-ban a Sputnik 3 fedélzetén történt. Habár a szovjetek saját készüléket építettek Dr. Benett tervei segítségével, adósságukat azzal ismerték el, hogy róla nevezték el a tömegspektrométert a repülésről szóló orosz nyelvű publikációikban.
Wesley Doggett (balra) és Willard Bennett (jobbra) a Störmertron csővel Credit: NCSU Special Collections Archive
Felfedezéseinek hatása:
Tudományos történelmet írt az 1930-as úttörő plazmafizikai kutatásaival, gázok ionizálását tanulmányozta nagyfeszültségű áram segítségével.
Nagyrészt ez a kutatás és a későbbi, 1958-as publikációi alapozták meg a korai nukleáris fúziós kísérleteket az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt.
1950-ben Benett kísérleti csöve - a Störmertron segítségével előre jelzete és modellezte a Földet körülvevő Van Allen sugárzási övezetet, hat évvel azelőtt, hogy egy műhold felfedezte volna. Képes volt reprodukálni a Föld felszínén található bonyolult becsapódási mintázatokat, amely megmagyarázza a sarki fény sok tulajdonságát.
Külső hivatkozás - Invent Now Hall of Fame : Willard H. Bennett
forrás: http://www.plasma-universe.com/Willard_Harrison_Bennett
forrás: http://dyknow.norwalk-city.k12.oh.us/info/halloffame/Members/W_Bennett.htm
forrás: http://plasma-universe.com
forrás: http://thunderbolts.info/tpod/2008/arch08/080613bennett.htm